Narancslekvár

Karácsony közeledtével minden évben szoktam narancslekvárt/ dzsemet készíteni, egyrészt az aprósüteményekbe tölteléknek, másrészt ajándéknak sem utolsó. Több receptet is kipróbáltam már, de nem mindig voltam elégedett a végeredménnyel, ezért nem is készült belőle poszt. Mostanra sikerült egy kedvemre való verziót kikísérletezni, amiben a narancshéj nem túl sok és főleg nem nagy darabokban van, mert azt nagyon nem szeretem, viszont ahhoz hogy pikáns íze legyen, szükséges. 

A másik dolog az elkészítésével kapcsolatos, a legtöbb recept annyit írt, hogy apróra vágjuk a héjakat és kifilézzük a narancsot ....... igen ám, de hogyan ? Erre is szeretnék Nektek mutatni egy-két praktikát, ami nálam bevált. Nem mondom, hogy kis vállalkozás, mert elég aprólékos munka, de higgyétek el megéri a fáradozást.

Hozzávalók :

10  db narancs ( nekem 1,6 kg tisztán )
2 db narancs leve
1 db citrom leve
40 dkg cukor
8 g gyümölcspektin
1 rúd fahéj
1 db vaníliarúd

Elkészítés :

A 2 db narancsnak, és egy citromnak kifacsarjuk a levét, és egy fazékba öntjük.
A 10 db narancsból, körülbelül a felének használjuk fel a héját, ezeket a narancsokat jól megmossuk, áztatjuk és lesikáljuk a héját ( még jobb, ha sikerül kezeletlen narancsot beszerezni).
A narancsok héját, az erre a célra kapható ( Ikea) citrushéj kaparó "célszerszámmal" lehántjuk szép vékony csíkokra. Ennek híján egy zöldséghámozóval is le tudjuk vágni úgy a héjat, hogy a fehér részből ne nagyon kerüljön rá, mert akkor keserű lesz. Utána ezeket a kis csíkokat még keresztben vékonyan felszeleteljük.

Utána az összes narancsot késsel meghámozzuk, úgy hogy a fehér részt is teljesen levágjuk róla, majd éles késsel vékony karikákra szeleteljük. Erre azért van szükség, mert így a gerezdek közti hártyákat olyan apróra összevágjuk, hogy szinte eltűnik/elfő benne, így nem szükséges gerezdenként kifilézni a narancsot, persze a közepén lévő vastagabb hártyákat kiszedjük. A karikákat további negyedcikkekre vágjuk fel, és mehet a fazékba a narancs és citromléhez. Ehhez a művelethez érdemes egy tálcát használni a vágódeszka alá, hogy az összes kicsorgó narancslét fel tudjuk fogni.

Beletesszük a félretett héjakat, a fahéjat, vaníliarudat és elkezdjük főzni, addig amíg a narancsszeletek teljesen puhára szétfőnek.

A cukormennyiségen lehet változtatni ízlés szerint, illetve a gyümölcs édessége szerint. A cukorból kicsit félreteszünk és belekeverjük a pektint, ezt majd a végén adjuk hozzá, a többit hozzákeverjük és tovább főzzük.20-30 percig kevergetve, amíg kicsit besűrűsödik. Van aki nem használ hozzá zselésítőt, hanem hosszabb ideig főzi, úgy is lehet, de nekem bevált ez a természetes gyümölcspektin, kis mennyiségben, hogy még éppen lágyan kenhető, de nem folyós állaga lesz tőle. Az utolsó 5 percben hozzákeverjük a maradék cukorral elkevert pektint, összeforraljuk vele és tisztára mosott üvegekbe szedjük, tetejét rácsavarjuk, 5 percre fejre állítjuk, utána mehet a száraz dunsztba.

Ünnepi csomagolásban, rákötni egy kis darabka fahéjt, vagy mellé csomagolni egy karika szárított narancsot, nagyon mutatós és nem utolsó sorban isteni finom kézműves ajándék. 

Kellemes ünnepi készülődést kívánok !

Jó étvágyat hozzá ! :-)

Mézeskalács torta

Egyik kedves ismerősöm kérésére, születésnapra sütöttem ezt a mézeskalács tortát. Az alapötlet nem tőlem származik, az őszi Segítsüti csapatában sütötte az egyik csoporttársam Adrienn a Mohakonyha blog írója. Már akkor nagyon megtetszett, és elhatároztam, hogy alkalomadtán el fogom készíteni. A receptet az én ízlésemhez igazítottam, illetve a saját mézeskalács tésztámból sütöttem. A díszítésre sokféle variáció lehetséges, alkalomhoz illően. Most szívecskéket és virágot raktam a tetejére szülinapra, de ha fenyőfával vagy angyalkával díszítjük, akkor karácsonyi tortának is beillik Szentestére az asztalunkra.(*mutatok képet a bejegyzés végén) A klasszikus mézes-krémeshez hasonlít ez a torta, azzal a különbséggel, hogy most baracklekvárt nem kentem a vaníliakrém alá, de szerintem úgy is nagyon finom lenne.

Hozzávalók : 

Tésztához :

A mézeskalács tészta receptjét és elkészítését ITT TALÁLJÁTOK. Nem lesz szükség az egész mennyiségre az 5 laphoz, a többi tésztát kiszaggatjuk apró mézeskalácsoknak, és ebből díszítjük majd a torta tetejét.

Krémhez :

7 dl tej
2 csomag  vanília pudingpor
10 dkg porcukor
1 vaníliarúd kikapart magja
20 dkg vaj

Csokoládébevonathoz :

10 dkg étcsokoládé min. 70%-os
2 evőkanál vaj

Elkészítés :

A mézeskalács lapokhoz a fent leírt módon elkészítjük a tésztát, 2-3 mm-re kinyújtjuk majd kerek lapokat vágunk ki belőle, úgy hogy egy 26 cm-es tortaforma alját körbevágjuk pizzavágóval vagy éles késsel, és egyenként kisütjük az 5 db lapot. A maradék tésztából tetszőleges mintákat, szíveket, virágokat szúrunk ki és szintén sütőpapíros tepsiben  170 fokra előmelegített sütőben 7-8 perc alatt kisütjük.

Amíg a lapok hűlnek elkészítjük a krémet. A két csomag pudingport csomómentesen elkeverjük kb. fél dl tejjel. A többi tejet feltesszük forrni a vaníliarúd kikapart magjaival, amikor már majdnem felforrt hozzákeverjük a pudingporos tejet és folytonos keverés közben sűrűre főzzük. Tűzről levéve a tetejét betakarjuk folpackkal, közvetlenül rányomkodva, akkor nem bőrösödik be, és hagyjuk teljesen kihűlni.

A vajat a porcukorral kézi robotgéppel habosra keverjük, közben kanalanként hozzáadagoljuk a teljesen kihűlt pudingot, míg egynemű sima könnyű krémet kapunk.

A csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk, és 2 evőkanál vajat belekeverünk, így lesz szép fényes a csokibevonat.

Összeállítás :

Kiválasztjuk a lapok közül, hogy a legszebb kerüljön a tetejére, és megnézzük, hogy mindegyik egyforma körfogatra sikerült-e, ha nem kiigazítjuk, levágunk belőle.

Elosztjuk a krémet 4 felé, kicsit félreteszünk az oldalára, és egyenként megkenjük a lapokat, majd körben is bekenjük a krémmel. A tetejére tesszük az utolsó lapot, amit megkenünk az olvasztott csokoládéval, és tetszőlegesen kidíszítjük az apró mézeskalácsokkal. Az oldalát nem muszáj megkenni, nekem úgy is tetszik ha látszanak a lapok és a krémrétegek.

Fogyasztás előtt pár órával érdemes megkenni, hogy jól összepuhuljanak a lapok, de még jobb ha előző nap készítjük el.

Sajnos szeletes fotót nem tudok most mutatni, mert ahogy az elején írtam, nem saját részre készült.

Jó étvágyat hozzá ! :-)

*

Dióhabos holdacska

Nyíregyházi unokatestvérem Adél receptje ez a holdacska. Sokszor ettünk nála vendégségben, családunk régi nagy kedvence.  

Az ünnepek közeledtével gondoltam megosztom veletek is a receptjét, mivel a formája és a diós töltelék miatt beleillik a hagyományos karácsonyi sütemények sorába. Más alkalmakkor is érdemes elkészíteni, mert nagyon nagyon finom és kiadós aprósütemény. Az alja egy puha vajas piskóta, a tetején egy lágyan roppanós diós tojáshab ...... kell ennél több ? :-)

Hozzávalók :

A tésztához :

18 dkg cukor
6 tojássárgája
1 kávéskanál szódabikarbóna
1 citrom reszelt héja
25 dkg vaj vagy Ráma  ( eredetileg 12 dkg zsír )
35 dkg liszt
1,5 -2 dl tej

A cukrot a tojássárgákkal a vajjal és citromhéjjal jól kikeverjük.  A lisztet összekeverjük a szódabikarbónával és a sárgájás krémhez keverjük annyi tejjel, hogy jól kenhető massza legyen.

Lisztezett- vajazott tepsibe ( gáztepsi nagyság ) simítjuk a tésztát, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 percre elősütjük. Addig elkészítjük a dióhabot.

Tetejére :

6 tojás fehérje
18 dkg cukor
18 dkg darált dió

sárgabaracklekvár a kenéshez ( 3-4 evőkanállal)

A tojásfehérjét elkezdjük habbá verni, miközben fokozatosan hozzáadjuk a cukrot, míg egy fényes kemény habot kapunk, majd lazán hozzáforgatjuk a darált diót is.

Az elősütött tésztát kivesszük a sütőből, picit hűlni hagyjuk, megkenjük baracklekvárral, majd egyenletesen rásimítjuk a dióhabot. Visszavesszük kissé a hőfokot 160 fokra és kb. 15-20 perc alatt készre sütjük. Akkor jó ha a tetején a dió szép pirosas barnára sül.

Megvárjuk amíg kihűl, majd pogácsaszaggatóval holdacskákat szaggatunk belőle. Először kiveszünk egy kerek pogácsa formát, majd szépen sorban kiszaggatjuk a félholdakat.

 Jó étvágyat hozzá ! :-)

Sajtos csiga

Többször sütöttem már ilyen sajtos csigát, csak nem voltam teljesen megelégedve a végeredménnyel, ezért nem lett belőle bejegyzés. Ma végre úgy sikerült, addig változtattam az arányokon, hogy nyugodt szívvel megosztom veletek, mert tényleg nagyon finom és ropogós lett. Amikor először találkoztam ezzel a recepttel, az én ízlésemnek annyira sós volt, hogy szinte ehetetlen, a tésztájához és a sajthoz is evőkanálnyi sót írtak elő. A másik amit megváltoztattam a reszelt sajthoz adott vaj mennyisége, szerintem jóval kevesebb is elég, és inkább több sajtot adtam hozzá. Így a recept eredetét már nem is tudom megjelölni, mert annyit variáltam rajta, és végül több receptből gyúrtam össze. 😊 Egyébként nagyon tudom ajánlani az ünnepek közeledtével, mert előre el lehet készíteni és rúdban lefagyasztani, majd csak elő kell venni, felszeletelni és frissen kisütni. A tölteléket változatosabbá, színesebbé tudjuk tenni, ha kevés pirospaprikát vagy paprikakrémet, esetleg valamilyen zöldfűszert keverünk hozzá.

Hozzávalók :

50 dkg liszt
25 dkg vaj 
1 csomag sütőpor
2 tojás sárgája
2 dl tejföl
1 kávéskanál só

Töltelék :

25 dkg reszelt sajt ( nálam trappista )
15 dkg vaj

Elkészítés :

A lisztbe a vajat elmorzsoljuk, és a többi hozzávalóval együtt egy rugalmas tésztát gyúrunk. Két cipóba osztjuk és téglalapokat nyújtunk belőle. 

A vajat a reszelt sajttal ( ízlés szerint fűszerekkel ) jól kikeverjük, és elfelezve a tésztalapokra kenjük, majd egyenként szorosan feltekerjük. Alufóliába csomagolva 2 órára a hűtőbe tesszük, ha sietünk fél órára a mélyhűtőbe.

A sütőt 180 fokra előmelegítjük, a rudakat szalámiszerűen felszeleteljük, majd a kis csigákat sütőpapíros tepsire rakjuk és 10-15 perc alatt szép pirosra sütjük.

Jó étvágyat hozzá ! :-)

Csokis-mogyorós zabpelyhes keksz

Sokféle receptet kipróbáltam már, és magam is sokat kísérletezgetek a tökéletes zabpelyhes keksz kivitelezésén. Van egy bevált alapreceptem, ami mindig a kiindulás, és ezt szoktam különféle ízekkel variálni, az arányokat nagyjából megtartva. A csokoládés változatnál, azt tapasztaltam, ha teljesen olvasztott csokiból készítjük, akkor kihűlés után nagyon kemény lesz, így lefeleztem a mennyiséget és fele holland kakaóporból készült. Lényeges, hogy ropogós legyen, de azért ne törjön bele a fogunk, vagy az ellenkezője sem jó, ha szétporlad annyira puha lesz ( ez a nyírfacukros változatoknál fordul elő inkább). Ez a keksz pont az a középút, amikor finom roppanós a zabpehelytől és a mogyorótól, de közben érezzük krémesen a csokit. A csokirajongóknak ideális reggeli vagy tízórai keksz a kávé/tea mellé, és kisgyermekek részére is egy egészséges nassolnivaló. Dobozba vagy üvegbe zárva hetekig eláll, érdemes kipróbálni ! :-)

Hozzávalók :

15 dkg zabpehely ( nálam fele nagyszemű fele aprószemű)
15 dkg liszt ( lehet fele teljes kiőrlésű)
10 dkg porcukor
1/2 teáskanál szódabikarbóna
1/2 teáskanál fahéj
2 evőkanál holland kakaópor
5 dkg étcsokoládé ( min.60%-os jó minőségű)
10 dkg törökmogyoró
15 dkg olvasztott vaj
1 csipet só
1 egész tojás
1 csomag vaníliáscukor

Elkészítés :

A lisztet, zabpelyhet, porcukrot, szódabikarbónát, vaníliás cukrot, csipet sót egy tálba mérjük.
A törökmogyorót durvára daráljuk, és hozzákeverjük a liszthez.
A csokoládét a vajjal, kakaóporral, és a fahéjjal vízgőz felett megolvasztjuk.
Ha langyosra hűlt a csokis keverék, hozzáadjuk a tojást, majd a lisztes részhez keverjük.
Kis gombócokat formálunk a masszából, sütőpapírra rakosgatjuk, majd kézzel vagy kanál segítségével ellapítjuk.
170 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt készre sütjük, persze ez sütőtől függően lehet kicsit kevesebb vagy több is. 

 Jó étvágyat hozzá ! :-)

Tócsni, lepcsánka, matutka ...

A krumpli tócsni egy hagyományos magyar étel, szinte az egész országban készítik, csak mindenhol más néven ismerik. A legelterjedtebb neve a tócsni, de nevezik lepcsánkának ( lapcsánkának), cicegének, krumpliprószának, rösztinek .....stb.... gyermekkoromban a nagymamám matutkának nevezte. Az elkészítése is legalább ennyire változatos, lehet más zöldségekből is készíteni, sárgarépából, céklából cukkiniből ... . A Cukkinis tócsni receptem az egyik legnépszerűbb bejegyzésem a blogon.
Most a klasszikus burgonyás alapreceptet szeretném bemutatni, ahogy a mi családunk szereti. A Mamám régen nem ilyen kis lepénykéket sütött belőle, hanem tepsiben sütötte ki az egészet, úgy hogy kizsírozta a tepsit, beleöntötte a masszát, tetejére locsolt még egy kevés zsiradékot és szép pirosra sütötte a sütőben.
Annyira imádtuk, főleg a szélét és a sarkát ami olyan jó ropogósra sült ..... az valami mennyei volt !!! :)

 
Hozzávalók :

1 kg burgonya
2 egész tojás
2 gerezd fokhagyma
4-5 evőkanál liszt ( burgonyától függ)
só
bors

olaj a kisütéshez

Elkészítés :

A burgonyát meghámozzuk és lereszeljük, majd hozzáadjuk a két tojást, az áttört fokhagymát,ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, és ezt jól elkeverjük. Legvégén kanalanként csomómentesen elkeverjük benne a lisztet, annyit hogy ne túl folyós, de ne is legyen kemény massza. A mennyiség burgonyafajtától is függ, mert ha lisztesebb fajta akkor kevesebb kell, ha vizesebb akkor kicsit több.
10-15 percet állni állni hagyjuk, addig előkészítjük a serpenyőt, és felforrósítjuk az olajat, majd evőkanállal kis halmokat rakunk amit kissé ellapítgatunk, és mindkét oldalát szép pirosra kisütjük. Egyszerre annyit süthetünk, amennyi a serpenyőbe fér (nálam 4db), utána papírtörlőre szedem, hogy a felesleges olaj lecsöpögjön róla.
Langyosan fokhagymás tejföllel megkenve  a legfinomabb ! :)

Jó étvágyat hozzá ! :-)

Nosztalgia tere-fere linzer

Egy kedves ismerősöm kérésére próbáltam megidézni a régi Tere-fere vaníliás linzert (kekszet), amit gyermekkorunkban annyira szerettünk. Kutattam a neten utána, de kifejezetten ilyen receptet nem találtam, viszont annyit tudtam, illetve emlékeztem, hogy jó ropogós és finom vanília illatú keksz volt kis kerek virág mintákkal. Sokféle kekszet sütök, így az egyik linzer receptemet alakítottam át kicsit, némi kukoricaliszt hozzáadásával, hogy jó roppanós legyen, a vanília ízért pedig egy eredeti madagaszkári vaníliarúd felelt. Küllemre teljesen sikerült megmintáznom, kis hullámos kiszúróval és az Eztettem:a bolt sütipecsétjével, és szerintem az ízére sem lehet panasz ..... hacsak annyi, hogy jobb lett mint az eredeti :))

Hozzávalók :

35 dkg liszt
5 dkg kukoricaliszt
25 dkg vaj
20 dkg porcukor
1 teáskanál sütőpor
3 tojássárgája
1 csipet só
1 vaníliarúd ( vagy 2 teáskanál vanília esszencia ) 

Elkészítés :

Kávédarálón vagy késes aprítóban porrá őröljük a vanília rudat a porcukorral, majd átszitáljuk a héjdarabok miatt. Még jobb, ha előre pár napra egy üvegbe zárjuk a vaníliarudat a porcukorral, hogy átvegye az illatát. Ha nincs vaníliarúd, akkor folyékony vaníliaesszenciát is használhatunk.
A lisztet, kukoricalisztet a vajjal elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrjuk, és folpackba csomagolva fél órára a hűtőbe tesszük. Utána lisztezett deszkán 3-4mm vastagságra kinyújtjuk, és tetszőleges formára kiszaggatjuk. 170 fokra előmelegített sütőben, sütőpapíros tepsiben 8-10 perc alatt kisütjük. Dobozban, vagy csavaros üvegben sokáig eláll, finom kísérője kávénak, teának ..... baráti beszélgetéseknek.

Jó étvágyat hozzá ! :-)