Szeretnék nektek egy kicsit bővebben mesélni életem egyik legnagyobb élményéről az IDE SÜSS! sütiversenyről. Régi nagy kedvenceim az angol Bake Off műsorok, mindig lelkes nézője voltam, és arról álmodoztam, hogy egyszer jó lenne bekerülni a sátorba és ott sütni. Amikor elkezdődött a műsor magyarországi változata, lányom biztatására jelentkeztem, de nem is volt kérdés számomra, hogy megpróbálom, és megmérettetem magam. Hálás vagyok a sorsnak, hogy egy olyan elfoglaltságot tudhatok magaménak, amiben kiélhetem a kreativitásomat, és amit imádok csinálni. Több fordulós casting előzte meg a versenyt, mire sikerült bekerülni a 10 versenyző közé. Az első castingon volt egy bemutatkozó sütemény/torta, amit otthonról kellett vinni, és csak ott feldíszíteni, majd a következő körben volt próbasütés, ahol teljes versenyszituációban időre kellett sütni 2 féle süteményt is. Az egyik egy újragondolt Rákóczi túrós volt, a másik feladat egy égetett tésztás torony a Croquembouche, amit életemben nem készítettem még. A következő fordulóban egy hosszabb beszélgetés zajlott, és ezek után döntöttek a műsor készítői, hogy kik kerülnek be a versenybe. Nagy elismerés volt számomra, több száz jelentkező közül, már maga a bekerülés is. A forgatások Gödöllőn, csodálatos környezetben a Grassalkovitch-kastélyban zajlottak. A kastély gyönyörű parkjában volt felállítva a nagy sátor, ahol sorakoztak a konyhapultok. Fantasztikus volt, amikor először beléptem, szó szerint a sírás fojtogatott. Amikor elkezdődtek a forgatások egyik ámulatból a másikba estem, mert kívülállóként fogalmam nem volt róla, hogy egy ilyen műsor elkészítésén hány profi szakember dolgozik, mekkora stáb, és milyen fegyelmezett és percre kiszámított munka folyik. A sátorban amikor sütöttünk, csak operatőrből volt több tucat, a gyártásvezetőkről, hangmérnökökről, világítókról, szerkesztőkről már ne is beszéljek, .... nem tudnám őket egyenként felsorolni. Egy-egy rész, az az 1 óra ami a TV-ben látható, egy egész napos, sokszor hajnaltól késő estig tartó forgatás eredménye. Talán azzal sem árulok el nagy titkot, hogy kőkemény munka, fizikailag és mentálisan is. Ezzel együtt egy hatalmas, életre szóló élmény, aminek minden pillanatát imádtam, és büszke vagyok rá, hogy részt vehettem benne. A két zsűritag egyenként is nagy példaképeim, ANGÉLÁT itt a verseny alatt ismertem meg, és azóta is csodálom a tányérdesszertjeit, SZABI péksüteményeit már ismertem a Király utcából és nagy rajongója voltam. Imádok tanulni, főleg amikor ezt a legjobbaktól tehetem.😍💗 A műsorvezetők ANITA és DANI, két tündéri humoros ember, akik ha kellett megvigasztaltak, de még többször megnevettetek engem. Nagyon szerencsés vagyok a kis csapatunkkal, mert csoda aranyos versenyzőtársaim voltak. Bár a legtöbbjük jóval fiatalabb volt nálam, nagyon jó kapcsolat alakult ki köztünk, és amennyire a versenyhelyzet engedte, a háttérben, támogattuk, segítettük egymást. Többen kérdeztétek, hogy valóban csak annyi időnk volt a sütésre? Igen, bizony annyi, egy perccel sem több!😂 Nagyon szigorúan betartották a szabályokat mindenben, úgy a sütési időben, mint pl. a vakzsűrizésnél, hogy még véletlenül se pillantsák meg a képeinket a zsűritagok. Ez egy komoly verseny, komoly nyereményért, itt minden szigorú forgatókönyv szerint zajlott. A versenyben készült sütijeimről, a Mariannkonyha FB. oldalán találtok bővebben képeket, leírásokat, és vannak már fönt receptek is a Mindmegette.hu oldalán. Ide a blogra is föl fog kerülni több süteményem receptje, majd szépen sorban.
Nagyon büszke vagyok rá, hogy a döntőig eljutottam, és őszintén mondom, hogy egy kicsit sem vagyok szomorú, hogy nem én nyertem meg. Számomra nagyon nagy teljesítmény volt, végigmenetelni a döntőig, ami a családom, a kollégáim, a barátaim támogatása nélkül nem sikerült volna, amiért a mai napig nem tudok elég hálás lenni.🙏 A verseny alatt kétszer sikerült megszereznem a "Nap Győztese" címet, ami mindig egy plusz lendületet adott a továbbiakhoz.
A döntő első részében a Blaha Lujza szelet nagyon szép lett, meg voltam vele elégedve, olyan lett amilyennek megálmodtam. Sajnos a második "fő" feladat, a királyi torta, nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Valószínű a végére nagyon elfáradtam, és balszerencsék sorozata is ért a döntőben, ....de próbálok ma már csak a szépre emlékezni. Alapjában véve nem vagyok egy versenyző típus, így utólag tudom, kicsit túlvállaltam magam, túlságosan a többféle és minél különlegesebb ízekre koncentráltam, a küllem helyett. Ez nagy hiba volt ....😒 Ami a legjobban bántott, hogy nem tudtam egy olyan tortát letenni a zsűri elé, amivel én is elégedett vagyok, és amit tudom, hogy tudok .... persze ez a végeredményen semmit nem változtatott volna, mert Laci impozáns, gyönyörű tortáját semmi nem múlta volna felül. Szívből tudtam gratulálni Lacinak, mert nagyon elismerem a tudását, és
egy kedves, jó lelkületű embert ismertem meg a személyében, aki
nem mellesleg rajong az unokáiért.
Hatalmas öröm számomra, hogy az idős Édesanyám, aki a verseny ideje alatt súlyos betegen kórházban feküdt, már gyógyultan nézhette végig az Ide Süss! adásait és büszkélkedik velem. Nekem ez a legnagyobb nyeremény, amit valaha is kaphattam!🙏💗
Köszönöm szépen azt a mérhetetlen sok kedvességet, szurkolást, támogatást, gratulációt, amit a verseny alatt kaptam Tőletek! Szavakkal nem is tudom kifejezni..... sokáig ebből fogok még töltekezni!💗💗💗
Egy életre szóló élménnyel lettem gazdagabb!
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok Mindenkinek!
Finom falatokkal, és csodás süteményekkel!
